| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

Sütő Andrásról tankönyvekben és kézikönyvekben, antológiákban.

= C720">C720 ♦ *** Volt jövőkbe nézve. Válogatás a Múzsa irodalmi anyagából (1991–2001). Szerk. Nagy Miklós Kund. Mvh., 2001, Impress Kiadó, 255 p. ISBN 973-9351-33-6. [Tart.: S31070 Ablonczy László: Koboznak pöngése. Párizsban Sütő Andrással. (213–217) • Nagy Miklós Kund: Amíg megszólal a gong. Magyarok három felvonásban. (223–229) // Vesd össze: S26610, S26680, S26690, S26730, S26840, S26910, S26990 és G10820. // Ugyanebben a kötetben Sütőnek is van egy írása, lásd in: C720">C720.] 2001

♦ *** Életmentő virrasztás. Kerek István emlékkönyv. Sütő András előszavával. Mvh., 2002, Mentor Kiadó, 191 p. [Tart.: Kerek István: 15 óra Sütő András életéből. (51–65.) // Első közlés: S23340 RMSz, 1990. aug. 23.] 2002

♦ *** Minorităţi etnoculturale. Mărturii documentare. Maghiarii din România (1945–1955). Volum editat de Andreea Andreescu, Lucian Nastasă, Andrea Varga. Coordonator Lucian Nastasă. Cluj, 2002, Centrul de resurse pentru diversitate etnoculturală, 919 p. [Korabeli dokumentumok gyűjteménye, ro. és m. nyelven. // S. A. a névmutatóban: 911. p.] 2002

♦ DTK = *** Tanulmányok Sütő Andrásról. Szerk. Görömbei András. Debrecen, 2002, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 411 p. [A tanulmányok lelőhelyeit (Lh.) a 409. oldalon kezdődő listából vettem át, több helyen kiegészítettem. // DTK a debreceni tanulmánykötet munkacímből rövidítve.] Τ Tartalom: A bölcsőhely parancsai /fejezetcím/ (5) • Nagy Pál: Felfedező nyugtalanság. (7–22) [Lh: A0250 N. P.: Előszó, in: S. A.: Misi, a csillagos homlokú. Kvár, 1972.] • Cs. Nagy Ibolya: A bölcsőhely parancsai. Sütő András novelláiról. (23–28) [Lh: S10460 Alföld, 1977/6.] • Bertha Zoltán: Félrejáró Salamon és társai. (29–34) [Lh: Q060">Q060 B. Z.: Sütő András. 1995.: 54–61] • Anyám könnyű álmot ígér /fejezetcím/ (35) • Czine Mihály: Anyám… Sütő András könyve. (37–40) [Lh: P0580">P0580 Cz. M.: Nép és irodalom. Bp., 1981. 2. kötet: 147–151.] • Bálint Tibor: Hétköznapok a keresztfán. (41–44.) [Lh: P0260 B. T.: Kenyér és gyertyaláng. Kvár, 1975.: 110–116.] • Gáll Ernő: „Holt-tengeri” jelentés. (45–47.) [Lh: P0390 G. E.: Nemzetiség, erkölcs, értelmiség. Bp., 1978.: 192–195.] • Féja Géza: Műfaj születik. (48–50.) [Lh: P0380 F. G.: Törzsek, hajtások. Bp., 1978.: 184–189.] • Gálfalvi Zsolt: Vallomás az elkötelezettségről. (51–61.) [Lh: P0340">P0340 G. Zs.: Az írás értelme. Buk., 1977.: 179–194.] • Pomogáts Béla: Költészetben elbeszélt szociográfia. (62–68.) [Lh: P1010 P. B.: Kisebbség és humánum. Bp., 1989.: 173–186.] • Görömbei András: Anyám… (69–83.) [Lh: Q030 G. A.: Sütő András. 1986.: 136–166.] • Veress Dániel: Szélfútta ágon fészek. Mozgógépek Sütő András műhelyéről. (84–104.) [Lh: S06070 Tiszatáj, 1972/10.: 34–48.] • Itt állok, másként nem tehetek /fejezetcím/ (105.) • Gálfalvi Zsolt: Drámák humánuma – avagy a humánum drámái. (107–113) [Lh: P0340">P0340 G. Zs.: Az írás értelme. Buk., 1977.: 195–204.] • Pálfy G. István: A hitvitázó. (114–121) [Lh: S10410 Alföld, 1977/6.: 36–42.] • Láng Gusztáv: Eszme és történelem. (122–124) [Lh: S10420 Alföld, 1977/6.: 42–43.] • Réz Pál: Itt állok, másként nem tehetek. Sütő András két drámája. (125–131) [Lh: S09140 Tiszatáj, 1976/3.: 90–95.] • Gáll Ernő: A „felemelt fő” dramaturgiája és filozófiája. (132–145) [Lh: P0730 G. E.: A sajátosság méltósága. Bp., 1983.: 97–121.] • Szakolczay Lajos: A vélekedés szabadsága. Arcok és helyzetek Sütő András színpadán. (146–160) [Lh: P0830">P0830 Sz. L.: Dunának, Oltnak. Bp., 1984.: 297–320.] • Kántor Lajos: „… meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András drámaírói útja. (161–165) [Lh: P0510 K. L.: Korunk: avantgarde és népiség. Bp., 1980.: 495–503.] • Tarján Tamás: Itt állok… (166–181) [Lh: P0760 T. T.: Kortársi dráma. Bp., 1983.: 134–158] • Bretter György: A hegyen túl is hegy van. (182–186) [Lh: P0430 B. Gy.: Itt és mást. Buk., 1979.: 473–479.] • Pécsi Györgyi: Az ember szabadsága. Rend és rendetlenség Sütő András drámáiban. (187–196.) [Lh: P1270 P. Gy.: Olvasópróbák. Miskolc, 1994.: 199–211.] • Lázok János: Trilógia vagy tetralógia? (197–205) [Lh: Q080 L. J.: Sütő András drámatrilógiája. Mvh., 1997.: 85–95.] • Márkus Béla: Fájdalmas farsangi játék. Sütő András új darabja. (206–212) [Lh: S10490 Alföld, 1977/6.: 60–64.] • Engedjétek hozzám jönni a szavakat /fejezetcím/ (213) • Illyés Gyula: Sütő András nagy úton. Sütő András köszöntése 50. születésnapján. (215) [Lh: S10370 Tiszatáj, 1977/6.: 3–6.] • Czine Mihály: Sütő András küldetése. (216–220) [Lh: P0580">P0580 Cz. M.: Nép és irodalom. Bp., 1981. 2. kötet: 140–146.] • Szakolczay Lajos: Esszéítélet. (221–225) [Lh: P0830">P0830 Sz. L.: Dunának, Oltnak. Bp., 1984.: 281–287.] • Alexa Károly: Sütő András: Istenek és falovacskák. (226–230.) [Lh: S06780 Kortárs, 1973/12.: 2033–2037.] • Farkas Árpád: Pusztakamarási körtevirág. (231–237) [Lh: P0720 F. Á.: Asszonyidő. Buk., 1983.: 91–99.] • Kovács Sándor Iván: Tűnődések a fennmaradás módozatain. Jegyzetek Sütő András két könyvéről. (A0290 Rigó…; A0360 Istenek…) (238–244) [Lh: P0400 K. S. I.: Jelenlévő múlt. Bp., 1978.: 400–409.] • Alexa Károly: Maros menti Parainesis. (A0510">A0510 Engedjétek…) (245–249) [Lh: P1550 A. K.: A szerecsen komornyik. Bp., 1999.: 100–104.] • G. Kiss Valéria: Ahol véget ér a szó… (A0510">A0510 Engedjétek…) (250–253) [Lh: S10480 Alföld, 1977/6.: 57–60.] • Bertha Zoltán: „Maradok, másként nem tehetek”. Az esszéíró Sütő Andrásról. (254–263) [Lh: P1680 B. Z.: Sorstükör. Miskolc, 2001.: 316–329.] • Hatalom és téboly /fejezetcím/ (265) • Ablonczy László: A Nagy Romlás alatt. (267–278.) [Lh: Q100">Q100 A. L.: Nehéz álom. Bp., 1997.: 345–361.] • Bertha Zoltán: Hatalom és téboly: A szuzai menyegző; Álomkommandó. (279–288) [Lh: Q060">Q060 B. Z.: Sütő András. 1995.: 174–191.] • Elek Tibor: A lehetetlen kísértése. (Álomkommandó.) (289–300) [Lh: P1250 E. T.: Szabadságszerelem. Kalligram, 1994.: 83–96.] • Sándor Iván: A tetthiány némasága. Esszé Az álomkommandóról. (301–308) [Lh: S20750 Alföld, 1988/2.] • Nagy Gáspár: „Ararátlanul”. (A lőtt lábú madár nyomában.) (309–310) [Lh: S20880 Könyvvilág, 1988/5.] • Görömbei András: Tűnődés Sütő András naplójegyzeteinek olvasása közben – kitérőkkel. (311–320) [Lh: P1330 G. A.: A szavak értelme. Bp., 1996.: 311–320.] • Az elveszített szem fényei /fejezetcím/ (321) • Csoóri Sándor: Az elveszített szem fényei. (323–325) [Lh: P1240 Cs. S.: Tenger és diólevél. Bp., 1994. 1. kötet: 518–520.] • Ablonczy László: „S kezdék nevetni a sírás helyett”. (326–336) [Lh: Q100">Q100 A. L.: Nehéz álom. Bp., 1997.: 459–474.] • Cs. Nagy Ibolya: Út a méltóságától megfosztott emberig. (Balkáni gerle) (337–350) [Lh: R430 *** Nemzetiségi magyar irodalmak… Debrecen, 2000.: 81–89.] • Ablonczy László: Vásárhelyi lakodalmas. (351–362) [Lh: S32270 Hitel, 2002/6.] • Cs. Nagy Ibolya: A1070 Kalandok könyve. (363–377) [Lh: S32290 Hitel, 2002/6.] • Görömbei András: Erdélyi változatlanságok. S. A. könyve. (378–383) [Lh: S31940 Hitel, 2001/10.] • Márkus Béla: A szolgák felelősségével. (Erdélyi változatlanságok.) (384–394) [Lh: S32730 Tiszatáj, 2002/7.] • Pomogáts Béla: Kisebbségi sors és kisebbségi írópálya. (395–407) [Lh: P1640 P. B.: Leletmentés. Bp., 2000.: 8–24.] 2002

♦ *** Magyar Nagylexikon. Bp., 2003, Magyar Nagylexikon Kiadó. [Sütő András szócikke a 16. kötet 347. oldalán. Téves adatok: „1958-tól az Új Élet havilap munkatársa, 1971–89 között főszerkesztője. 1965–1977 között nemzetgyűlési képviselő. Az 1980-as években politikai okok miatt írásai nem jelenhettek meg, darabjait nem mutatták be.”] 2003

♦ RMK3 = *** Romániai magyar könyvkiadás 1990–1998. Szerk. Szigethy Rudolf. Kvár, 2003, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 378 p. /Romániai magyar bibliográfiák, 3./ 2003

♦ *** Magyar–román kapcsolatok, 1956. január–1958. január. Dokumentumok. Az iratokat gyűjtötte, vál., s. a. r. és bev. Lipcsey Ildikó. Bp., 2004, Paulus Publishing Bt. – Nagy Imre Alapítvány, 400 p. [Névmutató a 392. oldalon, téves életrajzi adatokkal: „1958-tól az Új Élet munkatársa, 1971–1989 között főszerkesztője. {Helyesen: a Művészet (1958–1959), majd az Új Élet (1959–1989) kinevezett főszerkesztője; 1989 júniusában lemondott.} (…) egy időben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának parlamenti képviselője volt.” {Az MNDT-nek nem voltak ’parlamenti’ képviselői! Parlament sem volt, csak Nagy Nemzetgyűlés.} – Részlet a 115. sz. dokumentumból: „Kovács György, Hajdu Zoltán és Hajdu Győző (…) már az első naptól kezdve más hangot ütött meg. Ők (…) ellenforradalomnak nevezték a magyarországi eseményeket és ilyen értelmű táviratot küldtek a Szabad Népnek. A táviratot más magyar írók is aláírták, de Sütő András és Gálfalvi Zsolt, a távirat feladása előtt kérték, hogy az ő nevüket húzzák ki, mert ők a magyar ifjúsággal éreznek.” Ehhez kapcsolódik a 259. sz. lábjegyzet: „Sütő András elismerte, hogy többen részt vettek a nyilatkozat megszövegezésében, de látva, milyen fordulatot vettek az események Magyarországon, kérték nevük törlését. Jordáky Lajos naplójában megerősítette ezt az állítást. Ő maga (értsd: J. L.) is erre hivatkozva utasította el Balogh Edgárt, aki felkereste, hogy írja alá a nyilatkozatot.”] 2004

♦ *** Magyar filmlexikon. Bp., 2005, Magyar Nemzeti Filmarchívum. [S. A. szócikke a kötet 982. oldalán. // A filmográfiai rész szerint S. A. társszerzője lenne a Toamna se numără… c. film forgatókönyvének. Nem jutottam hozzá más forráshoz, amely igazolná ezt az adatot!] 2005

♦ *** Az 1956-os forradalom és a romániai magyarság (1956–1959). Szerk. Bottoni Stefano et al. Csíkszereda, 2006, Pro-Print, 431 p. /Források a romániai magyarság történetéhez/ [A levéltári és korabeli, (esetleg) máshol már publikált dokumentumokat tartalmazó kötet 2006 októberében jelent meg. // S. A. a névmutatóban: 426. p. // A kötet tart.: A marosvásárhelyi értelmiségiek gyűlésének jegyzőkönyve (1956. okt. 24., 143–158.; nota bene: a 158. oldalon olvasható 23. sz. lábjegyzet téves adatokat is tartalmaz!). // A korszakról lásd még: P1920 Pál-Antal Sándor: Áldozatok – 1956.] 2006

♦ *** A magyar irodalom történetei. [3. kötet] 1920-tól napjainkig. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András. Bp., 2007, Gondolat, 922 p. ISBN 978-963-693-009-7. [S. A. a névmutatóban: 904. p. // Tart.: Boka László: Dráma és történelem. (672–688. // tk. S. A. drámáiról.)] 2007

♦ *** A Lázár utcától a Postakert utcáig. Szabédi László naplófeljegyzései (Diárium), önéletrajzai, válogatott levelezése. S. a. r., jegyz. Bartha Katalin Ágnes. Kvár, 2007, Komp-Press, 482 p. ISBN 978-973-9373-81-4. [S. A. a függelékben: 441 p. (előfordulási helyek és rövid életrajz) // Tart. 12 levél az 1955–58-as évekből. // Az egyik levél (kelt: Bukarest, 1955. jan. 27.) életrajzi adaléka: „… rövidesen leköltözünk Marosvásárhelyre. Az Igaz Szó valamiféle munkatársa leszek.” Szabédi még Bukarestbe címezte a választ (1955. febr. 13-án), Sütő következő levele 1955. ápr. 24-én már Marosvásárhelyen íródott; 1955. jún. 11-i levelét pedig az Igaz Szó szerkesztőségéből postázta. // Sütő 1958 márciusában írt levele már a Művészet c. folyóirat gondjairól szól.] 2007

♦ *** A sztálinizmus irodalma Romániában. Tanulmányok. Szerk. Balázs Imre József. Kvár, 2007, Komp-Press, 205 p. ISBN 978-973-9373-81-4 (sic! azonos az R550 tétel ISBN-számával!) [Névmutató nélkül. Sütőről a köv. oldalakon: 57, 66–71, 74, 76, 90.] 2007

= C810 ♦ In memoriam… = *** Csillag a máglyán. In memoriam Sütő András. Oktatási segédkönyv. Vál., szerk., összeáll. Görömbei András. Sorozatszerk. Domokos Mátyás. Bp., 2007, Nap Kiadó, 394 p. /In memoriam/ ISBN 978-963-9658-27-1. [A korábbi közlések forráshelyeivel.] Τ Tartalom: A bölcsőhely parancsai. /fejezetcím/ (5) • Sütő András: Önéletrajz helyett… (7–10) [Lh: G04380 Igaz Szó, 1963. aug.] • Sütő András: Az én egyetemem. (10–16) [Lh: G06230 Igaz Szó, 1971. jan.] • Földes László: A0040 Emberek indulnak. (16–36) [Lh: S00740 Igaz Szó, 1953. okt.] • Veres Péter levelei Sütő Andráshoz. (36–38) [Lh: S04610 Igaz Szó, 1970. aug.] • Nagy Pál: Az idő hullámhosszán. (38–52) [Lh: S03760 Igaz Szó, 1967. okt.] • Szakolczay Lajos: Sütő András. (52–61) [Lh: S06490 Kortárs, 1973. aug.] • Bálint Tibor: Hétköznapok a keresztfán. (62–66) [Első közlé 2007

Sütő Andrásról időszaki kiadványokban.

♦ *** A kolozsvári újságírók szakszervezete tisztogató bizottságának közleménye. Világosság, 1946. jan. 4.: 2. [„A bizottság felkéri mindazokat, akik Jánosházy György, Kovács Andor, Dános Miklós, Benedek Judit, Sütő András és Gáll Ernő újságírójelöltek múltban tanúsított politikai magatartásáról terhelő adatot tudnak, hogy azt írásban, pontos névaláírással, az utca és házszám pontos megjelölésével juttassák el január 4-ig, pénteken du. 3 óráig a szakszervezet vezetőségéhez.”] 1946

♦ *** Még nem tudja minden magyar… /cikk/ Világosság, 1946. okt. 28. [A bukaresti rádió magyar adása munkatársak leveleit, tudósításait várja, a köv. címen: Sütő András, Kolozsvár, Regina Maria utca 16. – A cím nem a Móricz Zsigmond Kollégium címe!] 1946

♦ *** Magyar Ifjúság [címmel jelent meg a MNSz ifjúságának márciusi röpirata]. /ism/ Világosság, 1947. márc. 20.: 2. [„A gazdag tartalmú röpirat cikkeit, verseit Páll Árpád, Sütő András, Kabán Ferenc, Beke György, Benkő Samu, Balogh Edgár, Benkő János, Gellért Sándor, Székely András, ifj. dr. Xántus János és Nagy Mihály írták.” // Vesd össze: G00510.] 1947

♦ *** Petőfihez híven, megalkuvás nélkül harcol ifjúságunk a nép jogainak és szabadságának biztosításáért. Lezajlott Segesváron a MNSz országos ifhúsági értekezlete. Világosság, 1947. júl. 27.: 1. [„Koszti Gergely István az ifjúság szervezeti kérdéseit ismertette, majd az ifjúsági sajtó eredményeiről és feladatáról Sütő András tartott előadást.”] 1947

♦ *** Nagyenyed ősi iskolavárosában a román–magyar testvériség ünnepévé magasztosult a Világosság látogatása. Világosság, 1947. okt. 15.: 3. [„A Világosság szerkesztősége élő újság keretében mutatkozott be a közönségnek. Az élő újságot Tamás Gáspár, Nagy Elek, Karádi Nagy Lajos, Székely Dávid Gyula, Székely György, Tóth Kálmán, Póka György és Sütő András állították össze.”] 1947

♦ n. e. [Nagy Elek]: Ahol a romániai magyarság ügyeit intézik. Négy emeletes székházban dolgozik kora reggeltől késő estig a MNSz országos központja. /riport/ Világosság, 1948. febr. 4.: 2. [„… az ifjúsági bizottságnál Kóthay Miklós és Sütő András éppen a népi kollégiumok ügyét vizsgálják.”] 1948

♦ *** Az MNSz ifjúsági tagozatának hírei. RMSz, 1948. febr. 23.: 2. [Február 22-én Brassóban és Csíkszeredában lesz megyei nagygyűlés, amelyeken Kóthay Miklós és Sütő András tartanak előadást.] 1948

♦ *** Népi Kollégiumi ünnepség Brassóban [febr. 22-én]. Világosság, 1948. febr. 28.: 2. [Az MNSz ifjúsági központját Sütő András kiküldött képviselte.] 1948

♦ *** Ifjúsági értekezlet. Világosság, 1948. febr. 28.: 3. [Az MNSz ifj. bizottsága háromnapos értekezletre ült össze Bukarestben; központi beszámolót tartott Kóthay Miklós országos ifj. felelős és Sütő András.] 1948

♦ Balogh Edgár: Ide kell most a magyar író és művész. /cikk/ Világosság, 1948. máj. 30.: 1. [Vesd össze: Görömbei: 16–22.] 1948

♦ *** A Kolozsvári Magyar Művészet Intézet tájékoztatója. Világosság, 1948. nov. 6.: 2. [Az Intézet 4 fakultással indul: zene-, képző- és színművészet, valamint koreográfia. A színművészeti karon rendezői szak is indult. A felvételi vizsgák ideje: 1948. nov. 15–25. „A felvétel nincs tanulmányi követelményekhez és korhatárhoz kötve” – tehát a felvételinek nem feltétele az érettségi vizsga. „A felvételi vizsga sikeres letétele után a tehetséges – magánkonzervatóriumban vagy magánúton tanult növendékek felvehetők az intézet megfelelő évfolyamára.” A Világosság, 1948. nov. 18-án közölte: „munkások és dolgozó földművesek számára nov. 25-ig meghosszabbították a Művészeti Intézetbe való felvétel határidejét”. – A felvételi bizottság elnöke Balogh Edgár. (Világosság, 1948. nov. 23.) – A felvételik számszerű eredményét (213 hallgató jutott be, a színművészetire 21, a rendezőire 10) december 14-én közölte a lap. – Kinevezték a kolozsvári magyar tannyelvű Művészeti Intézet tanári karát. (Világosság, 1949. jan. 27.) – Megnyitó ünnep a Román és Magyar Művészeti Intézetben. (Világosság, 1949. febr. 8.) • A rendezői szakra S. A. is beiratkozott, a SzISzI anyakönyvében (Színművészeti kar Rendezői szak) Sütő András nevénél (a születési adatokon kívül) a következőket olvashatjuk: „Felvételit tett: 1948. év, november hó, 27. nap. Beiratkozott: 1948 év, december hó, 15. nap.” Tizenöt tantárgy szerepelt az első évben, de a tanulmányi előmenetelről szóló rész nem tartalmaz semmilyen adatot Sütő Andrásról. Kézírással a következő szöveg áll az anyakönyvben: „Óralátogatás hiánya miatt törölték a hallgatók névjegyzékéből.”] 1948

♦ Polgár István: 26 elbeszélő válogatott novellája. /kvism/ RMSz, 1949. febr. 6.: 7, 8. [Zu: C010. // Tk. Sütő András: Hajnali küzdelem c. írásáról.] 1949

♦ *** Az írói munkát is tervszerűsíteni kell! Az RNK Írószövetsége kolozsvári fiókjának megalakulása. Világosság, 1949. febr. 22.: 2. [Az ideiglenes vezetőségbe választott tagok: Nagy István, Ioanichie Olteanu, Sütő András, Pavel Apostol és Szász János.] 1949

♦ Nagy Pál: Az írás hitele érdekében… Világosság, 1949. márc. 20.: 2. [„… milyen kevés azoknak az írásoknak a száma, melyekbne mélyen a szocialista-realista műlakotás irányába eső módon sikerült megragadniok íróinknak a közelmúlt és a jelen nagy problémáit! Sikerült Horváth Imrének legjobb verseiben, sikerült Nagy Istvánnak néhány novellában, Asztalos Istvánnak, Sütő Andrásnak, Szász Jánosnak, de hol vannak a többiek?”] 1949

♦ *** Írók és olvasók kapcsolatáról, az írók anyagi megsegítéséről, a napisajtó irodalommal kapcsolatos feladatairól tárgyalt az Írószövetség kolozsvári fiókja legutóbbi ülésén. Világosság, 1949. jún. 10.: 2. [Tk. Sütő András vezetőségi tag felszólalását is idézi a lap. – A cikk megállapítja: „Az Írószövetség tagjai érzik a rájuk háruló feladatok szépségét és súlyosságát. Helyt akarnak állni. Hiszen soha ilyen távlatok, ilyen lehetőségek nem álltak még előttük, mint ma, az épülő szocializmus korszakában…”] 1949

♦ *** Sadoveanu Mihail: A balta. Fáklya, 1949. júl. 3. [A regényt Jánosházy és Sütő fordította.] 1949

♦ Páll Árpád: Sadoveanu Mihail: A balta. /kvism/ Világosság, 1949. júl. 5. [A fordítókat (Jánosházy és Sütő) nem említi.] 1949