Sütő András életműve

Annotált bibliográfia

Összeállította Kuszálik Péter

Az adatgyűjtés lezárva 2007. dec. 31-én.

E bibliográfia minden olyan érdeklődőhöz szól, aki Sütő András életművét óhajtja tanulmányozni, ugyanakkor az életmű kritikai kiadása előkészítésének nélkülözhetetlen segédeszköze kíván lenni.

Az alapvető rendezőelv: a kronologikus sorrend. A mutatóknál – természetszerűleg –: az ábécérend.

A leírás sajátosságai

A bibliográfia szerkezetének megállapításakor mintának vettem az utóbbi időkben elkészült, hasonló jellegű kiadványok beosztását és leírási sajátosságait, elsősorban Mészáros Tibor (kb. tízezer tételes) Márai-bibliográfiáját (Bp., 2003), ugyanakkor az életmű jellegzetésségeire is figyeltem.

A nagy terjedelmű bibliográfiák egyik átka a tételek sokasága. A tételek beszámozása után még óhatatlanul előkerülnek újabb tételek, amelyeket nem lehet kihagyni a törzsanyagból (ilyenkor születnek az ’1871/a’-típusú tételszámok), vagy a feldolgozás során ismétlődések, átfedések is felbukkannak, ilyenkor egy-egy tételszámot meg kell(ene) szüntetni. Ekkora volumenű anyagnál (kb. 5700 tétel) az újraszámozás és az újabb egyeztetés hónapokat venne igénybe, ezért erről általában lemondanak a bibliográfusok.

Az utóbbi hibát úgy szépítettem, hogy a megszüntetett tétel mellé annotációt írtam (pl. S11910 ♦ [A számozás hibája miatt megszüntetett tételszám.]). Ha kihagytam volna, akkor az olvasó keresné („Miért nincs S11910?”), így kénytelen belenyugodni abba, hogy a bibliográfusok is tévednek.

Az utólag fölvett tételek gondját úgy oldottam meg, hogy a tételszámokat hosszabbra ’terveztem’ – minden tételszám 0-ra végződik, tehát – szükség esetén – két szomszédos tétel közé további kilenc tételt lehet besorolni, anélkül, hogy a kronológiai alapelv sérülne. Példával magyarázom: két szomszédos tétel (S29940 és S29950) közé utólag még bekerült egy tétel, amely a S29941 számot kapta. (Esetleges újabb tételek számára még rendelkezésre áll: S29942, S29943 és így tovább S29949-ig.) Előnye: a bibliográfia az évek során korlátlanul bővíthető, anélkül, hogy az érvényes számozást át kellene írni. Hátránya: kicsivel nagyobb figyelmet követel az olvasótól.

A bibliográfia másik sajátsága: a tételszámok kiosztásakor csoportokat állapítottam meg, melyeket betűvel jelöltem (lásd alább). Minden csoporton belül újrakezdtem a tételek számozását, s a betű után annyi karaktert írtam, ahányat az illető csoport terjedelme megkívánt (az A csoportban 3+1 karakter következik, az S-ben pedig 4+1).

A tételszámok (mindig félkövér betűvel írva) első karaktere tehát egy betű, amely azonnal elárulja, hogy mivel van dolgunk: A – saját kötetek, B – kötetei idegen nyelven, G – időszaki kiadványokban megjelent írásai, H – színjátékok, filmek; Q – róla írt monográfiák, bibliográfiák vagy szakdolgozatok stb. (Első pillanatra nehézkes, de aki a bibliográfiát többet használja, az hamar megszokja.) – Ezt követi a csoporton belüli sorszám.

A leírás során a kézbevételi leírást tartottam elsődlegesnek – erről már csak az annotációk miatt sem mondhattam le. Olykor – becslésem szerint a törzsanyag 15%-ánál kisebb arányban – csak másodlagos forrás alapján írtam le a tételt, ezt az annotációban jelzem („Nem láttam, forrás: …”). A „nem láttam” kifejezés egyúttal arra is utal, hogy az idegen forrásból átvett adat pontosságáért nem vállalom a felelősséget.

Az annotációk a szóban forgó cím (mű) tartalmára, keletkezés-történetére, más tételekkel való összefüggéseire stb. vonatkoznak. Lehetőség szerint az esetleges tartalmi különbözőségekre, címváltozatokra is utalok, sőt néha idézetek is gazdagítják a tételre vonatkozó tudnivalókat.

Az erdélyi színházak nevét egységes stílusban rövidítettem, mely tartalmazza a város nevének első betűjét (pl. N = Nagyvárad, T = Temesvár) és az ÁMSz betűket – ez utóbbi jelentése: Állami Magyar Színház. Tehát nem veszem figyelembe a színházak időközi névváltozását (pl. a marosvásárhelyi színházat Állami Székely Színház néven alapították, mai neve Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata – e bibliográfiában egységesen MÁMSz alakban szerepel).

A leírásokban általánosan használok német (zu) vagy latin (ex, in) prefixumokat, ennek gyakorlati okai vannak (ui. ezáltal elkerülhetők az olyan visszás helyzetek, mint: „Részlet az Anyám…-ból”).

Nem éreztem feladatomnak, hogy rendet rakjak a kiadások számozásában. Általában a kiadók a saját kiadásaikat sorszámozzák, függetlenül a más kiadók által megjelentetett korábbi kiadásoktól.

A bibliográfia használatát mutatók könnyítik.

A bibliográfia szerkezetéről

A bibliográfiába fölvett címek lényegileg két nagy csoportra oszthatók: Sütőtől (8 csoport) és Sütőről (4 csoport) – másképp: tőle és róla. Ha olyan kötetet találtam, amelyben tőle származó és róla szóló írások egyaránt előfordulnak, akkor azt mindkét helyre besoroltam (pl. D080 = P0080).

Tőle:

A csoport = Kötetben, füzetben megjelent, önállóan vagy (egy) társszerzővel írt magyar nyelvű művek és adaptációk. (Műfajtól függetlenül. Röv.: magyar nyelvű kötetei; A0010–A1210. Ábécérendi címmutatóval.)

B csoport = Kötetben, füzetben megjelent, önállóan vagy társszerzővel írt művek – idegen nyelven (minden nyelv, műfajtól függetlenül, kronológiai sorrendben; B010–B480).

C csoport = Antológiákban, többszerzős vagy gyűjteményes kötetekben megjelent magyar nyelvű művek és adaptációk (C010–C800).

D csoport = Antológiákban, többszerzős vagy gyűjteményes kötetekben megjelent idegen nyelvű művek és adaptációk (D010–D170).

E csoport = Sütő András fordította más szerzőktől. (Önálló kötetek + egy antológia; E010–E350.)

F csoport = Közreműködésével készült magyar és idegen nyelvű könyvek. (Előszót vagy utószót írt e kötetekhez, válogatta a kötet anyagát; tankönyvek társszerzője. F010–F410.)

G csoport = Időszaki kiadványokban (évkönyvekben is!), magyar és idegen nyelven megjelent saját művek (+ részletek) és fordítások más szerzőtől. Hozzászólások, válaszok körkérdésre, nyilatkozatok (G00010–G12740). (Interjúk az S csoportban!)

H csoport = Sütő András művei (+ adaptációk): színpadon, filmvásznon, képernyőn, bábszínpadon, rádióban, hanglemezen; magyarul és idegen nyelveken. (Négy alcsoportban, címek és színházak szerint, a bemutatók időrendjében, címmutatóval.)

Róla:

P csoport = Sütő Andrásról kötetekben (egy–négy szerzőtől; P0010–P1940).

Q csoport = Monográfiák, bibliográfiák, szakdolgozatok Sütő Andrásról (Q010–Q130).

R csoport = Gyűjteményes kötetekben, antológiákban, kézikönyvekben és tankönyvekben megjelent, róla szóló kritikák, ismertetők, méltatások (R010–R570).

S csoport = Időszaki kiadványokban megjelent és/vagy tévében, rádióban elhangzott róla szóló riport, vagy műveiről írt ismertető, méltatás, kritika; vele készült interjú (S00010–S36320).

Mutatók

Címmutató – tartalmazza a tőle származó hosszabb-rövidebb írásművek (cikkek, színjátékok, kötetek stb.) címét és címváltozatát. A címmutató végén külön csoportban vannak a felszólalások, hozzászólások, kerekasztal-beszélgetések, a körkérdésekre adott válaszok (ankétok) lelőhelyei, ugyanott: részletek tervezett vagy nem létező (kis)regény(ek)ből.

Névmutató – Sütő András szignói és álneve (Sánta János). Nevek és névjelek mutatója. (Lásd a Névmutató elején található eligazítást.)

Időszaki kiadványok mutatója – hírlapok, folyóiratok valamint évkönyvek és internetes portálok.

Színházak, színtársulatok mutatója – a helységek ábécérendje szerint.

Pályázati sikerek, díjak / kitüntetések, különleges státusok elnyerése.

Interjúk mutatója – Beszélgetés, riport, pályakép, portré, S. A. nyilatkozatai.

Sütő Andráshoz írt, neki dedikált versek – a szerzők ábécérendjében.

Viták mutatója – a Csipkerózsika-vita és a Földes-vita cikkei + élesebb replikák.

Bibliográfiai mutató – a felhasznált szakirodalom mutatói.

A Sütő által írt néhány vers lelőhelyét lásd a Címmutatóban, a (Versek)-nél. 

Az életmű sajátosságai – bibliográfiai szempontból

Sütő András (1927–2006) írói pályája – leszámítva egy 1942-es zsengét – 1945-ben indult és haláláig tartott. Műfajilag igen vegyes írások, sokukat be sem lehet sorolni a klasszikus műfajokba (emiatt nincs írásainak műfaji mutatója). Ez nem is a bibliográfus dolga, miként az sem, hogy rendet tartson a címek és címváltozatok között. Ez a munka az életmű gondozóira vár, akik – sajnos – az eddigiekben sem viseltek gondot a szövegek és címváltozatok megfelelő kezelésére (lásd a kötetek változó színvonalú jegyzetanyagát). Emiatt nem lehet tudni néhány műnek a pontos címét sem (Az Álomkommandó / Az álomkommandó / Álomkommandó; Szuzai / A szuzai / A szúzai menyegző), de hasonló panasz a Sütő-szövegek némelyikére is rámondható: néhány írásának minden egyes közlése különbözik az előzőtől. (Lásd például Az idő kezében / Az Idő markában c. szöveghez írt annotációt, in: A0590 Évek – hazajáró lelkek; vagy a Jön a tenger! c. szöveg vagy a Szamár és pálmafa c. novella változásait az idők folyamán. Itt említem meg, hogy az életmű-sorozatban közölt Káin és Ábel-t véglegesnek nevezte a szerkesztő, de egy későbbi kiadásban a szerző ismét átírta a dráma befejezését.)

Ismétlem: ezeket a gondokat az életmű kritikai kiadása hivatott megoldani.