| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

♦ Ion Creangă: Gyermekkorom emlékei. Válogatott írások. Ford. R. Berde Mária, Kiss Jenő, Sütő András és Vigh Károly. Előszó Constantin Cubleşan. Kvár, 1989, Dacia Könyvkiadó, 319 p. ISBN 973-35-0060-7. Τ Tartalom (S. A. fordításai): Egy anyósnak három menye. (132–140) • A kecske és a három gidó. (140–150) • Kukurikú, nagy bojár! (150–156) • Karó Dani. (156–171) • Sztán, akinek ördög volt a szolgája. (187–211) • Fehér Szerecsen. (212–271) • Tarisznyás Iván. (278–296) • A kicsitű és a nagyverő. (306–309).

♦ Ion Creangă: Mesék. Csíkszereda–Bukarest, 1998, Pallas-Akadémia Kiadó – Ion Creangă Kiadó, 246 p. Ford.: Sütő András. /Nagyapó mesefája, új sorozat, 2./ ISBN 973-9287-69-7. [Nem láttam, forrás: KEK, katalóguscédula.]

♦ Ion Creangă: Kukurikú, nagy bojár! Ford. Sütő András. Falvak Dolgozó Népe Naptára 1951.: 175–177. [Nem láttam, forrás: DS1: 407.]

♦ Ion Creangă: Kukurikú, nagy bojár! Ford.: Sütő András. Művelődési Útmutató, 1954/1.: 38–39. [Nem láttam, forrás: DS1: 407.]

♦ Ion Creangă: Egy anyósnak három menye. Ford. Sütő András. Falvak Dolgozó Népe Naptára 1955.: 176–179. [Nem láttam, forrás: DS1: 407.]

♦ Ion Creangă: A kicsi tű és a nagyverő. Ford. Sütő András. Napsugár, 1957. jan. [Nem láttam, forrás: DS1: 404.]

♦ Ion Creangă: Az oktondi ember meséje. Ford. Sütő András. Vörös Zászló, 1960. jan. 3.: 4.

♦ Sütő András: Az álruhás királyfi. /cikk/ Új Élet, 1962. márc. 10.: 7. [Ion Creangă születésének 125. évford.]

♦ Ion Creangă: A kicsi tű és a nagyverő. Ford. Sütő András. Pionír, 1964. dec. 19.: 3. [Nem láttam, forrás: DS2: 400.]

♦ Sütő András: Ion Creangă. /publ/ Utunk, 1964. dec. 25.: 1.

♦ Ion Creangă: A kicsi tű és a nagyverő. Ford. Sütő András. Vörös Lobogó, 1967. jún. 11.: 3. [Nem láttam, forrás: DS2: 400.]

♦ Ion Creangă: Egy anyósnak három menye. Ford. Sütő András. Hargita, 1969. márc. 6.: 2, 3. és márc. 7.: 2, 3.

♦ Ion Creangă – Sütő András: Ördögűző tarisznya. Bábjáték 3 felvonásban. Ion Creangă [Tarisznyás Iván c.] meséje nyomán írta Sütő András. Művelődés, 1970/4.: 24–31. [Antal Pál rendezői tanácsai a 32–33. oldalon.]

♦ Sütő András: Volt egyszer egy királyfiú… FiSziMu, 1984. febr. 25.: 10–11. [Ion Creangaról.]

♦ Sütő András: Csillagvitéz. Mesejáték három képben Ion Creangă nyomán. Alföld, 1984/7.: 6–19. [Vesd össze: C290 *** 6 színjáték. Buk., 1983.]

♦ Ion Creangă: Facsaratos Fancsari. Ford. Sütő András. Új Élet, 1985/11.: 19.

♦ Ion Creangă: A kicsi tű és a nagyverő. Ford. Sütő András. Napsugár, 1986. febr: 8, 9.

♦ Sütő András: Kenderinges tündérlányok. A Hét, 1986. máj. 15.: 7. [Ion Creangáról. // Ua. in: Kincskereső, 1986/6.: 32–34.]

♦ *** (Hír az Ország rovatban): A marosvásárhelyi Állami Bábszínház magyar tagozata bemutatta Ion Creangă meséjének Sütő András-féle bábváltozatát Antal Pál rendezésében. Utunk, 1968. máj. 17. [Ördögűző tarisznya.]

♦ Mihai Crişan: Traista fermecată. Adaptare şi prelucrare de Sütő András după Ion Creangă. Teatrul de Păpuşi din Oradea. Teatrul, 1975/5.: 74–75. [Ördögűző tarisznya; Nagyvárad, Bábszínház, magyar tagozat.]

♦ *** (Hír az Ország rovatban): A kolozsvári Bábszínház bemutatta az Ördögűző tarisznyát. Creangă meséje nyomán a bábdarabot Sütő András írta. Rendezte Kovács Ildikó. Utunk, 1977. jan. 28.

♦ (ablonczy): Békéscsabai pillanatkép – A Fehér Szerecsen próbáján. FiSziMu, 1984. febr. 25.: 10–11. [Ion Creangă meséjét fordította Sütő András; a történetet – Radu Dinulescu rendezésében – a Jókai Színház készül színpadra vinni.]

♦ *** (A Kilátó rovat híre:) A Film Színház Muzsika Volt egyszer egy királyfiú címmel Sütő András kisesszéjét közli Ion Creangáról. Vörös Zászló, 1984. márc. 17.: 3.

♦ Ablonczy László: Sütő András mesejátékáról. Alföld, 1984/7.: 19–20. [A G08660 Csillagvitéz genezise. – „… ezidőtt (értsd: a Pompás Gedeon megírása idején) még egy történet formálódik színpadi alakzattá: Creangă meséjének, a Tarisnyás Ivánnak készíti el bábváltozatát Ördögűző tarisznya címmel. Ezt a munkáját adjuk most közre (uo.: 6–19). Hogy most a Csillagvitéz címet írta föléje, az magyarázza, hogy a bábjátékot a közelmúltban átdolgozta. Sütő finomító művelete a műfaji megjelölésben is kitetszik: most mesejátéknak nevezi munkáját.” // Újabb átírás után újabb címváltás következett: Kalandozások Ihajcsuhajdiában, melyet Vigyorgó búbánat címmel állítottak színpadra. – K. P. megj.]